Komárom 2011-es éve az ésszerűsítésről, a pénzcsapok elzárásáról, az átgondolt gazdasági intézkedésekről szólt. A városvezetés az előző éra hibáit kiküszöbölve, romló külgazdasági környezet közepette is megpróbálta a költségvetést egyensúlyban tartani. A nemrég történt ipari parki bejelentés kapcsán azonban világosan látszik, a lehetőségek tovább szűkülnek. A nemrég lezajlott közmeghallgatások alkalmával mindenek előtt az előttünk álló év várható nehézségeiről esett szó.

„Mióta a rendszerváltás után megalakult Komárom Város Önkormányzata, az idei lesz a legnehezebb évünk. Bár a kilencvenes évek elején, derekán is voltak súlyos gazdasági problémáink, ezt a mostani helyzetet mégsem lehet összehasonlítani a másfél évtizeddel ezelőtti állapottal. Az elmúlt három hetet intenzív párbeszéd jellemezte. A közvetlen kollégáktól kezdve a hivatali apparátuson át az önkormányzat cégek vezetőin és a fenntartásunkban lévő intézményvezetőkön, igazgatókon keresztül mindenkivel konzultáltunk. A kialakult gazdasági helyzettel kapcsolatban kikértük a szakmai kollégiumok tagjainak véleményét, csakúgy, mint a városban működő nagyobb cégek vezetőinek véleményét is. Bizton állítom, hogy soha nem látott összefogás alakult ki annak érdekében, hogy ezeket a problémákat minél gyorsabban, hatékonyabban és eredményesebben tudjuk kezelni. A megkérdezettek teljes köre támogatásáról biztosította az önkormányzatot ebben a nehéz helyzetben, amely hozzáállást ezúton is köszönöm” – kezdte mondandóját dr. Molnár Attila polgármester.

A fórumon vetített prezentációból kiderült: a pénzügyi és gazdasági válság mélyülő stádiumában van, a helyi iparűzési adónk drasztikusan csökken. A teljes helyi adóbevételünk a korábbi évek összegének harmadára esett vissza, így míg 2009-ben 4,4 milliárd Ft, 2010-ben 3,6 milliárd Ft, 2011-ben 2,4 milliárd Ft volt a bevétel, addig az idei esztendőben mintegy 1,7 milliárddal számolhatunk, amely csupán tervezett összeg, a reális szám akár még ennél is kevesebb lehet, miközben csak bérekre, járulékokra és dologi kiadásokra 5 milliárd forint körül fizet ki a város egy évben.

A büdzsé teljes bevételi oldalán 4,7 milliárd forint áll. Ez az összeg a normatív jellegű állami támogatásokból, az SZJA helyben maradó részéből, a helyi adókból, az intézményi működési bevételekből, a felhalmozási bevételekből, a tárgyi eszközök értékesítéséből, valamint az átvett pénzeszközökből (OEP támogatás, Komárom –Bábolna Többcélú Kistérségi Társulástól átvett pénz) áll. Ehhez képest a tervek szerint 6,5 milliárdos kiadással kénytelen számolni a város, amely a személyi juttatások és a dologi kiadások mellett az átadott pénzeszközökből, az önkormányzat által folyósított ellátásokból, a felhalmozási kiadásokból, valamint a céltartalék képzésből tevődik össze.

Hogy mi lehet a megoldás?

A városvezetés minden eddiginél takarékosabb gazdálkodásra kérte a városi cégek ügyvezetőit, valamint a helyi intézményvezetőket. A szakmai kollégiumokkal való egyeztetés után elkészült gazdasági tervezet szerint úgy tűnik, számos téren sikerül előre lépni, már ami a helyi bevételek növekedését illeti. Így első lépésben átalakult a helyi adórendszer. Musicz Anikó, az adócsoport vezetője korábban lapunknak elmondta: „a városi adórendszer átalakítása időszerű volt, hiszen a rendszer elavult, immár tíz éve változatlan, így egyértelművé vált, hogy változtatások nélkül nem tartható fenn.”

A telekadó, az építményadó (ami nem ugyanaz, mint az ingatlanadó, tehát a komáromiaknak továbbra sem kell otthonuk után adót fizetni), az idegenforgalmi adó, és az iparűzési adó már eddig sem volt ismeretlen a helyiek előtt. Új elemként jelent meg a magánszemély kommunális adója, amelynek mértéke 5000-9000 Ft/lakás/év, ami háztartásonként átlagosan havi 750 forintot jelent. A BEVALLÁST és MEGÁLLAPODÁST, amelyet a napokban kapnak meg a komáromiak, legkésőbb 2012. március 30-ig kell visszajuttatni az önkormányzat adóosztályához. További bevételt vár az önkormányzat a vasútállomás melletti jelenleg kihasználatlan terület értékesítéséből, valamint újabb ipari parki cégek betelepülésétől.

Ami a kiadási oldalt illeti: meg kell húzni a nadrágszíjat. Itt nem csupán arról van szó, hogy a városi cégek és az intézményhálózat fenntartási költségeit kell csökkenteni, hanem először az önkormányzati kiadásokat kell csökkenteni. A létszámok és a személyi jellegű kiadások is felülvizsgálatra szorulnak. Pozitívum, hogy a közétkeztetést már átszervezték a városban, valamint egyesítették a szociális intézményeket is, így ezeken a területeken is remélhető lesz megtakarítás, igaz ennek mértéke majd csak a 2013-as évben realizálódhat. További kiadáscsökkentő lépés, hogy az önkormányzat elkötelezett a létesítmények fenntartási költségeinek mérséklése mellett. Ezért kerültek bezárásra átmenetileg azok az épületetek, amelyeknek fűtése vállalhatatlanul nagy terhet jelentett a büdzsének.

Dr. Molnár Attila hangsúlyozta: mindennek ellenére az önkormányzat elkötelezett bizonyos juttatások mellett. Így a programban meghirdetett támogatásokat (kismamák ingyenes tömegközlekedése, kelengyepénz, iskolatej, diák autóbuszbérletek, balatonfövenyesi üdülő megnyitása a diákok és családjaik előtt, Bursa Hungarica felsőoktatási pályázaton való részvétel biztosítása, ingyenes úszásoktatás, adósságkezelési szolgáltatás, bérlakások ügyintézése szociális alapon, 70 éven felüliek ingyenes szemétszállítása, zöldhulladék, építési törmelék ingyenes elszállítása, ingyenes, ill. kedvezményes HPV védőoltás biztosítása, a prevenciós program folytatása) továbbra is fontosnak tartja és fenntartásukról a nehézségek ellenére sem mond le a városvezetés.

Az önkormányzat természetesen ugyanígy eleget fog tenni a jogszabályban előírt támogatások folyósításának is. Így a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a gyermekétkeztetési támogatás, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, az átmeneti segély, a temetési segély, a köztemetés, a gyermekvállalás ösztönzésének önkormányzati támogatása, a lakásfenntartási támogatás, az ápolási díj, az időskorúak járadéka, a súlyosan mozgáskorlátozott személyek közlekedési támogatása, a közgyógyellátás és a gyógyszertámogatás továbbra is igényelhető lesz. Ami pedig az idei év legfontosabb célkitűzéseit illeti az önkormányzat kiemelten kezeli a kötelező feladatok zökkenőmentes ellátását, a napi likviditás fenntartását, külső források bevonásával olyan fejlesztések preferálását, amelyeknek vagy költségcsökkentő hatásuk van (termálvízzel való fűtésrendszer kiépítése a közintézményeknél), vagy bevételt és munkahelyet teremtenek.

Dr. Molnár Attila végül hozzátette: „tisztában vagyok vele, hogy a komáromiak nagy része kifejezetten nehéz év elé néz, azonban azt is tudom, mert tapasztalom, hogy a bajban képesek vagyunk összefogni. Az előttünk álló küzdelmes munkához minden komáromi támogatására szükség van, hiszen csak közösen érhetjük el, hogy településünk a jövőben is virágzó kisváros maradjon.”