2012. 06. 04.
Turul-szobrot avattunk
A trianoni békeszerződés aláírása és Komárom kettészakítása évfordulójának előestéjén avatták fel Komárom Turul-szobrát. Az emlékművet dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter és dr. Molnár Attila, Dél-Komárom polgármestere leplezte le.
Több száz érdeklődő tekintete előtt leplezték le az impozáns emlékművet, amit a Duna mindkét partján élők magukénak éreznek. Az ünnepségen dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter hangsúlyozta: a magyarság legnagyobb Trianon okozta vesztesége a bennünket összetartó ezeréves szálak meglazulása, amit tetézett a vasfüggöny okozta elzártság, szétdaraboltság. Szavai szerint a jelenkor legfontosabb kérdése: lehet-e, lesz-e közös életünk, össze tudjuk-e még fogni a nemzetet? Beszédében kiemelte, ezen munkálkodik hatalomra kerülése óta a jelenlegi kormány, e cél érdekében biztosítja a kettős állampolgárságot valamennyi határon túli magyarnak.
Dr. Hende Csaba külön méltatta a kettős állampolgárságát nyíltan vállaló révkomáromi Boldoghy Olivér és felvidéki sorstársai bátor helytállását. Meghurcoltatásuk kapcsán leszögezte: hiányolja a más esetekben hangjukat erőteljesebben hallató, nagy jogvédő szervezetek hathatós támogatását. A tárcavezető szónoklatában leszögezte: Trianon nemcsak történelem, hanem élő valóság is! Ezért a mai magyarok feladata az ütött sebek begyógyítása, a kinyújtott kezek elfogadása, az összmagyarság érdekeinek erőteljesebb képviselete. „Össze kell kötni végre a szétdarabolt szálakat, feloldani a félelmeinket, továbbadni az összetartozás érzését...!“ – hangsúlyozta kidomborítva mindemellett a szomszéd nemzetekkel való békés egymás mellett élés fontosságát. "Szomszédainkkal is összetartozunk, hiszen együtt élünk, ezer esztendeje közös a sorsunk, amely egymás kezében is van" - mondta.
A szoborállítást a komáromi Endresz Csoport, továbbá a helyi önkormányzat és a Kecskés László Társaság kezdeményezte. Vitéz Nagy Miklós, az Endresz Csoport elnöke portálunknak elmondta, révkomáromi barátaik kezdettől fogva segédkeztek az adománygyűjtésben. "Közösen váltottuk valóra az álmunkat, amiért ezúton is nagy köszönetet mondok mindannyiuknak! Szintén örvendetes, hogy Komárom Város is erkölcsi és lehetőségei szerint anyagi támogatásában részesített bennünket" - nyilatkozta hozzáfűzve: a turulszárnyak fesztávolsága két és fél méter, s a város legforgalmasabb csomópontján 5 méteres magasságból „tekint le“ ránk. Sugallja, hogy nagy, erős, győzelemre termett nemzet vagyunk!“.
A Himnusz eléneklése után Vitéz Nagy Miklós, az Endresz Csoport elnöke részletesen beszámolt a szoborállítás előzményeiről. Miként az ünnepi beszédeket, úgy a Boldoghy Olivér által elmondott „Magyar Hiszekegyet“ tapsvihar követte.
A Komárom polgármesterének segédletével felavatott szobor talapzatánál a különböző intézmények és civil szervezetek is elhelyezték koszorúikat. Az ünnepség papi áldással és a Szózat közös eléneklésével zárult. Az ünnepségen az észak-komáromi Concordia Vegyeskar működött közre.
Az alkotás az egyik legkiválóbb magyar kortárs szobrászművész, Szmrecsányi Boldizsár alkotása. A talapzat Turi Attila Ybl-díjas építész, a devecseri és a kolontári újjáépítések vezető építészének, 2011. főépítészének tervei alapján készült. A két tartóoszlopon Észak és Dél-Komárom térképe kapott helyet, amelyeket a csúcsrészen elhelyezett Turul köt egybe, ezzel is jelképezve nemzeti összetartozásunkat.
A szoborállítás közadakozásból valósul meg. A munkálatok technikai lebonyolítását, így a gyűjtés jogi- és technikai feltételeinek biztosítását a Felvidéki Kitelepítettek Országos Találkozójának állandó szervezője, a nagy múltú Kecskés László Alapítvány vállalta magára.
A Turul-madár
A turul a magyar eredetmondák mitologikus madara. Kézai Simon szerint Attilától Géza fejedelem idejéig a koronás fejű turul volt a magyarság hadi jelvénye.
Az ősi magyar nyelv három szót ismert a sólymok különböző fajtáira: a kerecsen, a zongor (ebből származtatható a Zsombor név is) és a turul szavakat; az ősi, a használatból kiveszett túrul szót 19. század eleji költőink hozták újra használatba turul alakban.
A turul alakja érdekes, visszatérő jelenség a mai napig fellelhető eurázsiai sámánizmusban. Az eurázsiai sámánok hite szerint az első sámánasszony egy sastól szülte világra az első sámán férfit, mely meglepő hasonlóságot mutat Emese álma című legendánkkal.
A sámánikus hit maradékát őrző eurázsiai népek gyakran állítanak a mai napig madaras oszlopokat, amelyek a világfát szimbolizálják. Koreában ezek az oszlopok védik a falvakat. Az altaji törököknél ezeket a sasos oszlopokat turunak nevezik, ami alakjában közel áll a turul szavunkhoz.
Galéria: Turul-szobor avatás
