2016. 02. 29.
Régészeti központ létesülhet a városban

A városvezetés tervei szerint a Klapka György Múzeum átköltözik az egykori Mezőgazdasági Kombinát épületébe, itt kap majd helyet az ELTE Tudásközpontja is. Erről is hallhattak mindazok, akik részt vettek az idegenvezetők világnapján. Számadó Emese, prof. dr. Borhy László, dr. Bartus Dávid, Delbó Gabriella és Pokornyi Gábor ezúttal a méntelep egykori főépületébe kalauzolták a hallgatóságot.

Hazánkban II. József 1785-ös rendeletének köszönhetően alakultak méntelepek, hogy a megfelelő lóállomány biztosítsák. Ennek eredményeképp az első világháború végéig 2 millió ló volt a monarchia területén. 1902-ben Komárom akkori polgármestere, Domány János tudomást szerzett róla, hogy a Földművelésügyi Minisztérium a székesfehérvári méntelep 2. osztályának Bábolnáról való áthelyezését tervezi. A miniszternek, Darányi Ignácnak ehhez földeket ajánlott fel Komárom területén.

- A földek báró Solymosy László tulajdonában voltak, aki eladta azokat a városnak. A terület ingoványos volt, így azokat fel kellett tölteni. A Minisztérium 1906-ban 12 épület felállítására írt ki pályázatot. A főépületben kapott helyet a legénység, az irodák és az altiszti lakások. A mai Gesztenyés Óvoda volt a tiszti lakás, az egykori tiszti kaszinó pedig magánlakásként funkcionál. A méntelepen pezsgő társasági élet folyt, Hubertus lovaglással, tenyészló vásárral. Kialakítottak egy lófuttatót, amit gesztenyesorral vettek körül. Ezek a fák még ma is itt állnak - mondta el Számadó Emese, a Klapka György Múzeum igazgatónője.

A méntelep utolsó katonai parancsnoka Gyertyánfy Aladár, míg polgári vezetője Merényi Ferenc volt.

- 1945-ben indult meg a mezőgazdasági földek centralizációja, a méntelepből előbb jószágfelügyelőség, majd jószágigazgatóság lett. A Komáromi Állami Gazdaság 1962-ben alakult meg, kerületi rendszerben végezte a munkát, földjei 17 község határában helyezkedtek el. A méntelep épületeit 1970 és 1977 között bontották el, hogy helyet adjanak a társasházaknak - tudtuk meg Pokornyi Gábortól.

Csupán három ingatlan maradt meg: a főépület, a tiszti lakás és a tiszti kaszinó. A főépületben a kombinát irodái működtek, de tartottak itt esküvőket, névadókat, húsbálokat is. Körülbelül 10 éve azonban üresen áll.
A városvezetés megtalálta az új funkciót. Ide költözne át a Klapka György Múzeum, és itt jöhetne létre az ELTE Tudásközpontja.

- Kettős jubileumot ülünk ebben az évben. A Klapka György Múzeum megalakulásának 20. és a brigetiói ásatások megkezdésének 25. évfordulóját. Hosszabb távon gondolkodunk, így nemcsak a nyári régészeti képzést akarjuk Komáromban megtartani, de ide helyeznénk át a budapesti képzés egy részét is. Komárom így egyetemi várossá válna. A mi elképzelésünk egyezik az önkormányzat, és a kormányzat elképzelésével is. A limes, mint a világörökség pályázat benyújtásán dolgoznak, amiben Brigetiónak fontos szerepet szánnak - magyarázta prof. dr. Borhy László.

A megvalósításhoz pályázatot keresnek, de a tervek már elkészültek. Ezek szerint megnyitnák az épületet a főút felől is, a földszinten egy nagy, az emeleten két kisebb előadót alakítanának ki. Itt kapna helyet a római kiállítás, a történeti- és az időszaki kiállítás, a képtár, valamint a felvidéki néprajzi tárlat, és idővel a kőtár is. A Kelemen László utcai épület raktárként és restaurátori műhelyként funkcionálna a továbbiakban.